Legújabb blogbejegyzésemben két aktuális témával foglalkozom: először is a legutóbbi, hazai átigazolási időszak tapasztalataival, másrészt pedig a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) idén életbe lépett új, játékosügynöki szabályzatával. A játékosügynök szemével – Paunoch Péter blogja.
A magyar téli átigazolási piac tapasztalatai azt mutatják, egyre több tudatos, megfontolt, szakmailag megfelelően felépített átigazolási procedúrát láthatunk most már itthon is.
A megfontoltságnak szakmai és anyagi oka is lehet. Egy megfontolt és szakmailag megfelelően felépített átigazolás, illetve a csapatok keretinek fokozatos, tervszerű alakítása egy több összetevős folyamat. Ennek része, hogy most már itthon is egyre több csapat tudja, már az őszi idény derekán, mely posztokon szeretnének erősíteni. Így jóval az átigazolási időszak előtt megkezdődik a piac feltérképezése, a szóba jöhető kiszemeltek összegyűjtése.
Ezt követően a stáb – scoutok, sportigazgató, edzők – különböző, akár szakmai, akár gazdasági szempontok mentén fokozatosan szűkítik a kiszemeltek listáját és megkezdődnek az egyeztetések a kiszemelek szerződtetésééről. Párhuzamosan viszont el kell kezdeni a tárgyalásokat azokkal a játékosokkal is, akiknek a helyére szeretne igazolni a klub, kvázi valahogy rá kell venni a játékost, hogy akkor is bontsa fel az érvényben lévő szerződését, ha nincs konkrét ajánlata más klubtól. Ez manapság mindenfajta kompenzáció nélkül már ritkán szokott létrejönni. Ha pedig nem sikerül megállapodni egy szerződés megszüntetéséről, akkor vagy nem tesz ajánlatot a klub új játékosnak/játékosért, hiszen a keret létszáma sokszor adott vagy ha van hely még a keretben, akkor a klub felvállalja, hogy több játékost fizet egy posztra.
Ezen tárgyalások általában a klub menedzsmentje és a játékos ügynöke között folynak – nem ez a szakma leginkább irigyelt része…
És ha már az ügynöki szakma szóba jött: a FIFA az idei évben vezeti be a játékosügynököket érintő változásokat. Az új szabályozás a 2022-es év végén került elfogadásra, amely két fázisban, teljes mértékben 2023. októberétől válik hatályossá.
„A FIFA 2023. január 9-én életbe léptette új játékosügynöki szabályzatát, melynek elsődleges célja az ügynöki tevékenységhez kapcsolódó minimum szakmai és etikai normák lefektetése, és ezzel összhangban egy, a játékosok, edzők, klubok és szövetségek számára is igazságos, átlátható rendszer kialakítása. A 2023-as év átmeneti időszak lesz, mely alatt a FIFA a nemzeti szövetségekkel együttműködve két alkalommal biztosít vizsgalehetőséget a leendő játékosügynököknek a szükséges licenc megszerzéséhez, október 1-jétől azonban már csak a FIFA által akkreditált személyek folytathatnak ügynöki tevékenységet” – írja ezzel kapcsolatban februári tájékoztatójában a hazai szövetség honlapja, az mlsz.hu.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy októbertől kizárólag FIFA-licenccel rendelkező ügynökök végezhetnek labdarúgó-ügynöki tevékenységet, tehát a nemzetközi szövetség visszahozza a 2015 előtt érvényes rendszert, amikor szintén ilyen licenc megszerzéséhez kötötték az ügynöki munkát. Jómagam, FIFA-licences ügynökként már nyolc éve is értetlenül álltam a szakma liberalizálása előtt, hiszen azzal, hogy a nemzetközi szövetség tulajdonképpen mindenféle kötöttség és különösebb engedélyeztetési eljárás alól felszabadított az ügynöki tevékenységet, bárki elkezdhetett futballmenedzserként dolgozni, semmilyen normáknak, szakmai elvárásoknak nem kellett megfelelni 2015-től. Az akkori átalakításokkal szembeni fenntartásaimat ki is fejtettem a Nemzeti Sport Online témába vágó cikkében, és az akkori aggályaimat azóta a mindennapi gyakorlat is igazolta, ez tette szükségessé mostanra az újabb módosítást. (300 milliós biznisz végzettség nélkül? Legyél futballmenedzser! – az ügynöki szakma liberalizálásáról szóló korábbi cikk itt olvasható!)
A FIFA célja most egyértelmű: átláthatóbbá és követhetőbbé tenni a klubok és a futballpiacon tevékenykedő közreműködők munkáját, kizárva azokat a személyeket az ügynöki tevékenységből, akiket a játékosok és klubok érdekképviselete helyett a saját haszonszerzésük vezérel(t). Hiszen, ahogy az iparág világszerte egyre inkább növekszik, úgy az ügynökök térnyerése is egyre nagyobb, a FIFA által közzétett riportból kiderül, hogy kizárólag a 2022-es év során a klubok összesen 622.8 millió dollárt fizettek a játékosközvetítőknek szolgáltatásaikért, ami 24 százalékkal magasabb a 2021-es évhez képest.
A licenc megszerzéséhez egy idegen nyelvű vizsga teljesítése szükséges az adott ország nemzeti labdarúgó-szövetségénél, azonban ez a vizsga (hazánkban az MLSZ ellenőrzése mellett) és minden ehhez hasonló adminisztrációs követelmény teljesíthető a FIFA által erre a célra létrehozott online platformján.
Valamint további követelményeknek is meg kell felelni annak a személynek, aki labdarúgó-ügynöki tevékenységet folytatna. Többek között ellenőrzik az egyének büntetett előéletét, a korábbi etikai vagy szakmai magatartásra vonatkozó szabálysértéseket, a sportfogadási tevékenységben való érdekeltséget az elmúlt egy évben, illetve a sportszervezettel, bajnoksággal vagy tagszövetséggel kapcsolatos közvetlen vagy közvetett kapcsolatot is.
Az utóbbi években a nemzetközi sajtóban is egyre gyakrabban kerültek előtérbe az ügynökök jutalékainak mértékéről szóló hírek, ezért a FIFA az új szabályzatában ezeket is maximalizálják. A három százalék, az öt százalék és a tíz százalékok, mint felső határok alkalmazandók, aszerint, hogy az ügynök játékos vagy vásárló vagy eladó klub nevében jár el az adott ügyletben.
Ügynökségem oktatási platformjával, a Football Education Centerrel egy játékosközvetítő tudásanyag összeállításával is segítünk az eligazodásban mindazok számára, akiket érdekel a közvetítői munka szakmai háttere.