A nyári átigazolási időszak és a közelgő Európa-bajnokság előtt érdemesnek tartom összegezni, a téli piaci tapasztalatok fényében, hol tart jelenleg a magyar NB I piaci megítélése, összehasonlítva a környező országokkal – ennek szentelem jelen blogbejegyzésemet. A játékosügynök szemével – Paunoch Péter blogja.
A tavasszal a Nemzeti Sport Online kimutatásából már kiderült, a háború miatt speciális helyzetben lévő ukrán bajnokságot nem számolva, a szomszédos országok első osztályú bajnokságai, illetve az NB I összevetésében csak a hazai élvonal csapatai zárták negatív mérleggel a téli átigazolási időszakot. Tehát csak nálunk fordult elő, hogy a télen többet költöttek a csapatok új játékosok szerződtetésére (valamivel 4.2 millió euró fölött – a Transfermarkt szerint), mint amennyiért eladtak játékosokat (2.5 millió fölött). Csapatonkénti átlagban 357 ezer eurós kiadásról és 210 ezer eurós bevételről beszélhetünk. Persze a kiadások több mint fele egy csapathoz, a Ferencvároshoz kötődik (a Transfermarkt szerint 2.3 millió eurót költött ezen a télen az FTC), a bevételek 55 százalékát pedig a Fehérvár FC könyvelhette el (1.4 millió euróval).
Ezen a télen szemben a nyári vagy az előző téli időszakkal (akkor váltott például Aissa Laidouni) egyetlen olyan játékos sem volt, akit legalább 1 millió eurós összegért külföldre tudtak volna eladni, és egyetlen olyan sem volt, aki topligába ment volna (nagy általánosságban a topligás klubok tudnak magasabb átigazolási díjakat fizetni, pláne télen). A magyar játékosok közül csak ügyfelemért, a kecskeméti Szalai Gáborért érkezett átigazolási díj külföldről, a svájci Lausanne-Sporttól, míg a légiósok közül a hondurasi Deybi Flores emelkedett aki, Fehérvárról szerződött a Toronto FC-hez. Az egymillió euró alatti átigazolásokból azonban nem lehet jelentős bevételeket produkálni.
Azt le kell szögezni, hogy egy kivétellel a környező országok bajnokságaiban sem produkáltak jelentős eladásokat a klubok, viszont ehhez mérten nagy kiadásaik sem voltak. Az NB I az egy csapatra jutó kiadások sorában 357 ezer euróval a 3. a vizsgált hét bajnokság közül (1. az osztrák Bundesliga 737 ezer euróval, 2. a román Superliga 376 ezer euróval), viszont a bevételek sorában csak az 5. (csapatonként 210 ezer euróval).
Az eladások terén a szerb Szuperliga robbantott, ugyanis a vizsgált bajnokságok közül messze kiemelkedve, összesen több mint 38 millió euró értékben adtak el játékosokat a szerb klubok, csapatonkénti átlagban több mint kétmillió euróért. Köszönhetően olyan átigazolásoknak, mint amilyen a Crvena zvezdától 8 millió euróért a New York Citybe távozó 18 éves Jovan Mijatovicsé vagy az ugyancsak a belgrádiaktól 7.6 millió euróért az Aston Villának eladott, szintén 18 éves Koszta Nedelkovicsé volt, de említhetjük az 1.3. millió euróért a Hellas Voránának eladott, 21 éves Sztefan Mitrovicsot is. Ugyanakkor nemcsak a Crvena zvezda produkált jelentős összegű eladást. A Partizan két, 20, illetve 22 éves játékost összesen 8.5 millió euróért adott el az olasz Bolognának és a holland AZ-nek, de további három klub produkált legalább egymillió eurós eladást.
A szomszédos országok első osztályú bajnokságai közül csak a szlovák Niké Liga (1.150 millió) és a szlovén bajnokság, a Prva Liga (1.8 millió euró) csapatai könyveltek a télen az NB I kluboknál alacsonyabb bevételt. Viszont a szlovák és a szlovén csapatok még így is kevesebbet költöttek annál, mint amennyiért vettek játékosokat, a szlovákoknál az 1.150 millió eurós bevételhez csak 625ezer eurós kiadás társult, a szlovénoknál pedig a az 1.8 millió eurós bevételhez 700 ezer eurós kiadás. Tehát ezen országok csapati is összességében pluszban zárták a téli piacot, szemben a magyarországi 1.765 millió eurós mínusszal.
Ráadásul a szlovénok még ilyen alacsony összbevétel mellet is tudtak 1 millió euró fölött értékesíteni játékost, az osztrák-koszovói csatár, Dardan Shabanhaxhaj 1.2 millió euróért igazolt az orosz Rubiin Kazanyhoz. A horvátoknál a Dinamo Zagrebtől 4 millió euróért az AEK Athénhoz szerződő horvát-osztrák középpályás, Robert Ljubicic jelentette a téli csúcsot, de mellette volt két egymillió euróért eladott játékos is (igaz, abból az egyik országon belül váltott). Az albán csatárt, Indrit Tucit cseh Sparta Praha, a korábban a Fradival is hírbe hozott koszovói támadót, Arber Hoxhát pedig a Dinamo Zagreb szerződtette egymillió euróért a Slaven Belupótól. Az osztrák Bundesliga 9.55 millió eurós, téli eladásokból származó bevétel több mint fele két játékos értékesítéséből jött össze. Az elefántcsontparti csatárért, Mohamed Bambáért a francia élvonalbeli Lorient fizetett 5 millió eurót a Wolfsberger AC-nak, a Rapid Wien pedig 3.5 millió euróért adta el a német szélsőt, Nisolas Kühnt a skót Celticnek. A román Superliga a fent már említett szerb élvonal után a 2. lett a vizsgált országok között a téli eladásokból származó bevételek rangsorában 10.665 millió euróval. Ez nagyrészt három, egymillió euró fölötti átigazolásból jött össze. A Farul Constanta 3 millió euróért eladta a 18 éves szélsőt, Adrian Mazilut az angol Brightonnak (az angolok az idény végén a holland élvonalból kieső Vitesse-nek adták kölcsön), a 17 éves román-kanadai Enes Salit pedig az MLS-ben szereplő FC Dallasnak 2.78 millióért.
A felsorolásból jól látszik, hogy a vizsgált országok közül a szlovák csapatok mellett csak a magyar klubok nem tudtak felmutatni egymillió eurónál magasabb eladást a télen, ugyanakkor egy tágabb összehasonlításban is hasonló képet kapunk. A közép-európai régióból a cseheknél például a Salvia Praha egymaga három játékost is 1 millió euró fölötti összegért adott el, de további három klub (a Sparta Praha, a Viktoria Plzen és a Sigma Olomouc) tudott legalább 1 millióért eladni, tehát a 16 csapatos mezőny negyede. A lengyeleknél 18 csapatból ötnek sikerült ez, itt találjuk az összes vizsgált bajnokság legdrágábban eladott játékosát is: a 22 éves albán válogatott támadóért, Ernest Muciért 10 millió eurót fizetett a török Besiktas. De kicsit keletebbre, még a bolgár élvonalbeli bajnokság is jelentősen a magyar előtt végzett az eladási bevételek sorában, 13 .973 millió euróért adtak el a télen játékosokat a bolgár csapatok, két klub, a Ludogorec és a Levszki három játékost is egymillió euró fölött adott el, a rekorder a japán Gamba Oszakának eladott, 3 millió eurós brazil Welton.
Ezek a példák mind azt mutatják, hogy a magyar kluboknak, amelyek a télen egyetlen játékosért sem kaptak a piacon legalább 1 millió eurót, a futballisták értékesítése terén továbbra is jelentős a lemaradása térségünkben. Ezért tartom továbbra is kiemelten fontosnak, hogy képzett játékosmegfigyelők dolgozzanak a kluboknál, mert a jó scoutok a világon mindenhol, ahol a játékosok eladásából szeretnének pénzt csinálni a klubok, elengedhetetlen szereplői a labdarúgásnak. A Football Education Centerrel a hónap végén indítjuk következő, alapszintű tanfolyamunkat a nemzetközi hírű olasz megfigyelő, Riccardo Guffanti vezetésével.