Az utóbbi hetekben ügynökségünk, a Center Sport több jelentős szakmai fórumon is részt vett, jelen bejegyzésemben az ezeken szerzett tapasztalatokról írok – Paunoch Péter blogja: A játékosügynök szemével.
SZAKMAI FÓRUMOKRÓL
Manapság számos, a labdarúgás területén tevékenykedő kisebb, vagy épp nagyobb cég szervez nemzetközi találkozókat, eseményeket a szakmában dolgozó legkülönbözőbb szereplők számára. Egy-egy ilyen eseményen épp úgy képviseltetik magukat klubok – sportigazgatók, technikai vezetők, scoutok, vagy épp edzők révén –, mint a transzferek során eljáró ügynökök, de számos esetben a sajtó munkatársai, valamint egyéb háttérmunkálatokat támogató cégek is megjelennek.
Az egyik ilyen, a résztvevők létszámát és az esemény hagyományait tekintve is kiemelkedő szakmai találkozó a Wyscout Forum, amely a futball-analízis piacán meghatározó Wyscout rendezvénye. Idén novemberben Amszterdamban, az Ajax otthonában, a Johan Cruyff Arenában került megrendezésre. Több mint 150 klub, számos szövetség és csaknem 300 ügynök volt jelen. Magyarországot a klubok közül a Ferencváros, a MOL Vidi, valamint a Kisvárda, valamint ügynökségünk, a Center Sport képviselte, Rép Márton operatív igazgató révén. A rendezvény elsősorban szakmai kapcsolatépítésre, tárgyalásokra teremtett lehetőséget a résztvevők között , de például bemutatásra kerültek a Wyscout legújabb fejlesztései és jövőbeli tervei, valamint a futball-transzfereket meghatározó, jövőbeli szabályozásokról is szó esett egy kerekasztal-beszélgetés során.
A másik közelmúltban megrendezett eseményről sem hiányozhatott a Center Sport. A Portóban megrendezett World Scouting Congress nevű szakmai rendezvényen jómagam vettem részt. Ezen az eseményen is piacvezető ügynökök, közvetítők és scoutok vettek részt, főként portugál nyelvterületről.
A már játékosközvetítőként dolgozó, korábbi, 54-szeres portugál válogatott Fernando Meira a fiatal játékosok menedzselési szempontjairól, egyúttal az abban rejlő veszélyekről is beszélt.
Először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal játékosnak nagyon fontos, hogy érezzék a stabilitást, hogy a klub és a menedzser ott van mögöttük, és neki csak a futballra kell koncentrálnia. Nem elhanyagolható szempont persze a családi háttér sem. Ugyanakkor Fernando arra is felhívta a figyelmet, hogy azokat a közeli hozzátartozókat viszont lehetőség szerint ki kell zárni a játékos pályafutásának alakításából, akik laikusságuknál fogva tévútra vihetik a játékost, akik például elhitetik velük, hogy mennyire nagy tehetségek, és ezzel megzavarhatják a fejlődésüket vagy hátrányosan befolyásolhatják a motivációjukat, hozzáállásukat.
Ami a korábbiakhoz képest Portugáliában is újdonság, hogy ha eljut egy játékos egy nagy klubhoz (portugál szinten), akkor ma már onnan is tovább akar lépni, korábban, például, amikor Meira profi labdarúgó lett az 1990-es években, ez még nem így volt.
Az előadók között volt Giovanni Branchini is Romário, Dimetrio Albertini, Rui Costa és Cafu korábbi ügynöke is. Kifejtette, hogy szerinte külföldre csak akkor menjen a játékos, ha megfelelő tapasztalattal rendelkezik, tehát ő nem híve annak, ha valaki tizenévesen fejest ugrik az ismeretlenbe.
Véleménye szerint Christiano Ronaldónak is az volt a szerencséje, amikor 18 évesen a MU-hoz került, hogy több fiatallal volt együtt és Sir Alex Ferguson szeretett fiatalokkal dolgozni, türelmes volt velük. Ellentétben például José Mourinhóval, akivel kapcsolatban nem rég például az MU volt külkapcsolati igazgatója, Mike Farnan is arról beszélt a Nemzeti Sport Online-nak, hogy a portugál menedzser láthatóan nem bízik a rutintalanabb játékosokban, falat épít az utánpótlás és az első csapat között – ezért nem nagyon lehet számítani rá, hogy Ronaldóhoz, vagy Beckhamékhez hasonló tehetségek ki tudnak bontakozni Mourinho időszakában a klubnál.
A portói konferencián Brancinitől megtudtuk, Romário azért választotta anno a PSV-t az őt szintén szerződtetni kívánó Ajax helyett, mert úgy látták, az eindhovenieknél jobban odafigyelnek a légiósokra, míg az Ajax inkább a saját nevelésű játékosokra fokuszált.
A közösségi média problémakörében elhangzott, Angliában már a szerződéseknél rögzítik, hogy mit posztolhat magáról a játékos, és mi az, amit nem.
A menedzser/játékos kapcsolatot leginkább a házassághoz hasonlították az előadók, ami vagy sikerül vagy nem. A játékosnak mindig őszintének kell lennie az ügynökével, mert az csak úgy tud segíteni neki, viszont fordítva, az ügynöknek tekintettel kell lennie arra, hogyan fogadja a játékos a kritikákat, és segítenie kell a helyes önértékelés kialakításában. Ha jól megy a játék, akkor mindenki tele beszéli a futballista fejét, hogy mekkora sztár, de ki fogja megmondani neki őszintén, ha nem olyan a teljesítmény, mint az elvárható lenne – ez is a menedzser feladata, de ha állandóan kritizál az ügynök, még ha jót is akar, nem fog tudni sokáig együttműködni a labdarúgóval. Ezért rá kell vezetnie a játékost az objektív kritikára, arra, hogy tudja reálisan értékelni a saját teljesítményét.
A SCOUTINGOT ÉRINTŐ TAPASZTALATOK
Ügynökségünk Magyarországon évek óta vezető szerepet tölt be a „scouting”, vagyis a játékosmegfigyelés oktatásában, ezért külön is érdemesnek tartom összegezni a fenti szakmai fórumokon szerzett, ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. Már csak azért is, mert a portugál konferencián a Porto, a Barcelona, az Atalanta, a Sahtar és az Atlético Madrid scoutja is előadást tartott.
A mai világban már vannak olyan cégek, amelyek egy-egy meccsről, milliónyi adatot is tudnak szolgáltatni. Ezért a játékosmegfigyelő munkában is egyre nagyobb szerepet kapnak a számok, a statisztikák, de nem lehet teljesen kizárni a folyamatból az egyént, vagyis azt az embert, aki megfelelően rendszerezni tudja a statisztikákat és ütköztetni tudja a számokat a személyes benyomásaival. Erről már egy korábbi bejegyzésemben is szó volt, amikor Lars Hallengreent, a dán Midtjylland volt headscoutját idéztem a megfigyelői munka apró részleteiről.
Egy tehetségnek hiába megfelelők a statisztikái, az csak menet közben derül ki, hogy azt a labdarúgót adott klubba, hogyan sikerül beépíteni, és mennyire fogják befolyásolni olyan tényezők, mint például a család és a barátok hiánya. És persze az sem mindegy, hogy az edző hogyan nyúl az adott tehetséghez. A jó scout próbálja mindezeket előre jelezni, megjósolni, és ezen értékítélete alapján tesz, vagy nem tesz javaslatot adott kiszemelt szerződtetésére.
Portóban az Atalanta képviseletében Gabriele Zamagna elmondta, hogy csapata évente 7 millió eurót költ csak az utánpótlására, ami külön scouting-részleggel rendelkezik. A klub komplett scouting költségvetése 2 millió euró évente. Ő tavaly 220 mérkőzést látott élőben, ami több mint 4 mérkőzést jelent hetente, ehhez 44 külföldi utazás is társult külföldre. Viszont az utánpótlásszekciójuk munkájának eredményeképpen évente 2 játékost adnak az első csapatnak. Ha külföldről igazolnak, akkor olyan játékost keresnek, akinek 16 évesen már profi szerződést adhatnak.
A konferencián résztvevők egyetértettek abban, hogy a legcélravezetőbb, ha a klubnak van egy játékfilozófiája, mert akkor ahhoz keresnek edzőt és játékosokat is. Így pedig nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy az éppen adott edző elképzelése szerint igazolnak, és ha mondjuk az edző egy év után távozik, akkor a klub drágán megvásárolt futballistái közül többen körön kívülre kerülhetnek, mert az új trénernek már mások a szakmai elképzelései.
Hogy csak egy példát mondjunk, nagyon nem mindegy, hogy valaki három belső védős rendszerben, vagy a klasszikus négyvédős felállásban gondolkodik, mert teljesen más típusú szélsővédőket kíván meg a két rendszer. Ezért vannak olyan klubok, melyeknél egészen az utánpótlástól kezdve meghatározzák az alapvető formációkat, amelyben játszanak, és a mindenkori edzőnek ehhez kell igazodnia (ennek egyik legismertebb példája ugye az FC Barcelona).
Az Atletico Madrid elemzője Francis Sánchez elmondta, hogy csapatelemzések esetén náluk külön szakemberek elemzik a védőket, a középpályásokat és a csatárokat. Ebből készítenek a következő ellenfelükről egy rövid, néhány perces klippet, amit odaadnak a játékosaiknak, ezzel is segítve őket a hétvégi mérkőzésekre való felkészülésben.
Nagyon nagy kihívás a scoutoknál, hogy be tudják lőni egy adott játékosnál, hogy vajon a teljesítménye elérte már a teljesítőképességének a határát vagy még fejleszthető. Egy scoutnak nem szabad hagynia magát befolyásolni sem a menedzserek, sem pedig a média által.
Nem könnyű feladat egy scoutnak, amikor a saját klubunknak azt kell mondani egy régóta szemmel tartott, sok munkába kerülő kiszemeltről – főleg ha az edző vagy a sportigazgató nagyon szeretné –, hogy nincs rá szükség, de az igazán jó scoutot éppen az a képesség különbözteti meg a többitől, hogy nagyon jó hatásfokkal tudja meghozni ezeket a döntéseket, persze azzal mindenki tisztában van, hogy senki sem tévedhetetlen…
Ha téged is érdekel a scouting világa és szívesen beleásnád magad ebbe a szakmába, tekintsd meg képzéseinket:
Élő Scout Tanfolyam
Digitális Scout Tanfolymok