Egy rekordigazolás története és ami mögötte van – professzionális scouting Midtjylland-
módra.
Az elmúlt években jó néhány klub scouting stratégiáját volt szerencsém tanulmányozni,
de így is szolgált számomra számos újdonsággal Lars Hallengreen, a
dán Midtjylland volt head scoutjának eszmefuttatása a témában, aki nem rég egy
hosszabb interjúban beszélt munkájáról. Ezúttal ebből szemezgetnék, összevetve az
általa elmondottakat, a saját tapasztalataimmal.
Hallengreen néhány elképzelése akár a honi labdarúgásban is gondolatébresztő lehetne, hiszen
a Midtjylland színvonala talán nem tartozik a magyar klubok számára elérhetetlen
kategóriába. Persze, ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt két évben előbb a Videotont,
majd a Ferencvárost is búcsúztatta ez a dán klub az Európa-ligától, akkor láthatjuk, hogy
bizony már most jelentős előnyben van a magyar topcsapatokkal szemben, és ha így
haladunk mi is és ők is scoutingszempontból, akkor néhány év múlva ez az előny már-már
behozhatatlanná is válhat…
Nézzük is mit is tekint a dán csapat korábbi vezető játékosmegfigyelője a scouting által
megalapozott BOMBA ÜZLETNEK ÉS HOGYAN ÉPÍTKEZNEK tovább az ilyen
üzletekből.
A Midtjylland a télen klubrekordot, illetve dán rekordot jelentő összegért értékesítette a nyolc
hónappal korábban a holland Groningentől 400 ezer euróért megvett norvég
csatárt, Alexander Sörlothot, akiért 7.8 millió eurót már kifizetett az
angol élvonalbeli Chrystal Palace, de a teljes átigazolási összeg, különböző
bónuszok érvényesülése esetén akár a 16 millió fontot is elérheti.
Miközben a Midtjylland már Sörloth utódját is megtalálta egy ingyen érkező, 20 éves ukrán
csatár, Artem Dovbyk személyében, aki korábban az ukrán élvonalbeli Dnipróban 22 meccsen
öt gólt jegyzett.
Egyszer-egyszer persze minden klubnak sikerülhet ilyen, vagy ehhez hasonló üzleteket
kötnie, de folyamatosan, évről-évre, nos az már egy komoly scouting rendszer meglétét
feltételezi. Márpedig a Korcsmár Zsoltot is foglalkoztató Midtjylland a 2015–2016-os szezon
óta összesen 30 millió euróért adott el játékosokat, miközben ugyanezen idő alatt 9 összesen
csak hatmilliót fizetett ki új játékosokért, miközben 2015-ben bajnok lett és jelenleg is a
bajnoki címért harcol.
Ha megvizsgáljuk a tehetősebb nyugat-európai klubok bevételszerkezetét megállapíthatjuk,
hogy nem számolnak jelentősebb összegekkel a játékoseladásból (mint tudjuk, a közvetítési
jogok, reklám és merchandising bevételek, valamint a jegybevételek jelentik a főbb bevételi
forrásokat). De nálunk, Magyarországon nincsenek nemzetközi értelemben gazdag csapatok (illetve jelentős jegy és reklámbevétellel sem számolhatnak a magyar csapatok). Ezért
véleményem szerint érdemes jelentős erőforrásokat csoportosítani a scoutingra a magyar
csapatoknak, ezzel is elősegítve azon játékosok megtalálását és szerződtetését akik eladásából
a későbbiek folyamán jelentős bevételei származhatnak a klubnak – ahogy ez a Midtjylland
esetében látható.
Vizsgáljuk meg A SCOUTING FOLYAMATÁT A PÉLDÁN KERESZTÜL ÉS AZ AZT
TÁMOGATÓ STATISZTIKAI ADATBÁZISOKAT
Hallengreen elmondta, hogy a Midtjylland megfigyelési folyamatának az első lépése a
feltérképezés („scanning”). Ennek első részeként meg kell határozni a keresendő játékos
profilját, azokkal a képességekkel, amiket a klub keres. Például meghatározzák, hogy szükség
van egy „nagydarab”, fizikailag erős csatárra. Ennek tudatában aztán a scout elkezdi a piac
feltérképezését. A klubnál rendelkezésre álló adatok alapján mondjuk, úgy 3000 játékosból
lehet válogatni, majd ezt a számot csökkentik 50-re, a posztnak megfelelő elvárások és a
különböző statisztikai szempontok alapján, ekkor videók még nem kerülnek elő, ugyanis
nagyon sok játékosról egyszerre nem lehet felvételeket megnézni. A 3000-es szám úgy jön
össze, hogy éves szinten nagyjából ennyi játékost ajánlanak be a klubhoz, vagyis naponta
átlagosan több közel tízet.
Miután kialakul az ötvenes lista, kezdetét veszi a konkrét „scouting szakasz”, vagyis
amegfigyelés, amikor a statisztikai adatokat kombináljuk a saját szemünkkel látott
tapasztalatokkal. Azokat a játékosokat veszik előre, akik a legjobb adatokkal rendelkeznek,
meg kell győződni a saját szemükkel hogy ezek az adatok helyesek. Miután megvolt a
személyes benyomás, a listánkat 10-12 fősre tudják szűkíteni, ez lesz az
úgynevezett „scouting portfólió”.
Ezután jön a kutatás fázisa, amikor a játékos elérhetőségét,vagyis a „mozdíthatóságát” kell
megvizsgálni, hogy mekkora átigazolási díjért cserébe, milyen fizetéssel lehetne szerződtetni
és érdemes egyeztetni az ügynökével is, a játékos karriercéljával kapcsolatban. A kutatás
tapasztalatai alapján pedig készül egy úgynevezett „shortlist”, vagyis egy szűkített lista,
amelyen már az a négy-öt kiszemelt szerepel, akik közül aztán a legnagyobb eséllyel kikerül
majd a csapat új játékosa. A szűkített listán szereplők aztán még egyszer egy teljes körű
vizsgálat alá esnek, háttérellenőrzéssel, referenciák megvizsgálásával.
Majd egy úgynevezett „minőségbiztosítási szakasz” kezdődik, amely során a négy-öt jelöltet
több scout is megnézi, valamint a szakmai stáb tagjai is. Ebben a szakaszban már a legkisebb
részletekbe menve, ajátékstílus szem előtt tartásával elemezhetők a kiszemeltek. Mindezt
követi a kiválasztás, amikor egy, esetleg több jelölt kiválasztásra kerül a kiszemeltek közül.
Amikor pedig már a szerződtetés megtörtént és az új játékos a klubhoz kerül, következik az
úgynevezett bemutatkozó program, ami már azt készíti elő, hogy a játékos is alaposan
megismerhesse a klubot, így elősegítve a sikeres kezdését, beilleszkedését. Az
elmondottakból látszik, milyen sok ember munkája járul hozzá a szerződtetés folyamatához,
a szerződéskötés sikeréhez.
Nos ha ezeket a fenti információkat összevetjük a hazai „standardokkal”, akkor mindjárt
egyértelművé válik, hogy hány szerződtetett játékos váltja be a hozzá fűzött reményeket itthon
illetve a dán csapatnál…
De menjünk is tovább, érdemes lesz!
A JÁTÉKOSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL…
Van egy speciális értékelési modul amellyel dolgoznak ami összehasonlítja a különböző
országokból származó játékosokat, úgy, mintha azonos bajnokságban szerepelnének. Az egyik lehetőség, hogy megnézik a játékosok úgynevezett teljesítményindexét egy olyan
videóelemzőrendszerben, amely ilyen indexekkel dolgozik.
Aztán például a SmartOddsnak, amely a Midtjylland és az angol Brentford
tulajdonosának, Matthew Benhamnak a cége, van egy kimondottan a bajnokságok
összehasonlítására kifejlesztett modellje, statisztikák alapján. Alapvetően, ha két bajnokságot
összehasonlítanak akkor arra a kérdésre kell válaszolni, hogy az adott bajnokság leggyengébb
csapatai helyt tudnának-e állni a másik ligában.
Például, ha a skót bajnokságot mérnénk a dánhoz, akkor elsősorban arra kell válaszolni,hogy
a Skóciában az alsóházba tartozó klubok vajon mire mennének a dán első osztályban.
Természetesen a topcsapatok játékosai, így például a Celtic futballistái nagyon sikeresek
lehetnének Dániában, de más csapatok játékosai esetében már nagyon nagy lehet a különbség.
A POSZTSPECIFIKUS STATISZTIKÁKRÓL…
A különböző posztokon más-más adatok az igazán fontosak. Ha egy csatárt kell keresni,
akkor azt kell megnézni, hány gólt várható tőle, hány gól várható kilencven percekre bontva,
illetve arányosan hányszor vesz részt a gólt eredményező támadásokban, vagy például hány
légipárbajt nyer meg, stb., stb. De ezek megint olyan adatok, amiket a feltérképezés
szakaszában, vagy az azt követő „scouting szakasz” elején lehet a leginkább használni. A
jelölteket mindig szakszemmel kell nézni és a kiszemeltek szűkítésénél azt kell figyelembe
venni, hogy kik azok a labdarúgók, akik a legjobban beleillenek a klub filozófiájába és tudni
kell azt is, hogy mit keres pontosan az edző, milyen kívánalmakat támaszt a kiszemeltekkel
szemben mind a felkészültségüket, fizikai állapotukat tekintve. Hallengreen szerint
mindezeket figyelembe véve kell megtalálni a legjobb jelöltet egy adott posztra.
A JÁTÉKOSINTELLIGENCIÁRÓL…
A játékosmegfigyelővel készült interjú egyik kiemelt témája a játékosintelligencia
kérdésköre. Ezalatt azt érti a szakember, ahogy a játékos pozicionálja magát a pályán.
Kifejtette, hogy a játékosintelligencia attól függ, hogy milyen mozgásokat végez az adott
játékos labdával és labda nélkül egyaránt. Aztán az is egy kérdés, hogy mennyire tervez meg
előre, másokat megelőzve egy konkrét szituációt.
Mint tudjuk, Wayne Gretzky volt az egyik legjobb jégkorongozó a világon, az ő példáján
keresztül magyarázta el, mit is ért játékosintelligencia alatt: egyszer egy oroszok elleni
meccsen megharcolt egy hosszú átadásért, de amikor megszerezte a korongot, meglepetésre
elindult vele hátrafelé a légüres térbe, a visszafelé mozgással ugyanis egy pillanat alatt teret
nyitott a mélységből érkező társának, aki aztán a góljával eldöntötte a mérkőzést. Ilyen az,
amikor egy játékos előrelátó módon fogja fel és alakítja a játékot, olyan jövőbeni történéseket,
illetve lehetséges játékhelyzeteket ismer fel, amiket mások még nem.
Ez érvényes a labdarúgásra is. Intelligens ugyanígy lehet egy középső védő is, aki jól el tudja
helyezni magát a pályán, és például az egy a kettővel szembeni védekező helyzetben olyan
szituációba tudja segíteni a kapusát, hogy az jó eséllyel hárítani tudjon.
A játékintelligencia tulajdonképpen a döntéshozatalt jelenti. Viszont scoutként azt kell nézni,
hogy a csapatod edzője mit ért játékintelligencia alatt.
A DÖNTÉSRŐL, A TÖKÉLETES ÁTIGAZOLÁSRÓL, A KLUB-DNS- RŐL ÉS AZ
UTÁNPÓTLÁS-JÁTÉKOSOK MEGFIGYELÉSÉRŐL…
Azt Hallengreen is hangsúlyozza, hogy azért egy játékossal kapcsolatos statisztika soha
nem helyettesítheti a személyes benyomást, általában az arány úgy hetven harminc százalék a
személyes benyomás javára. Nagyon fontos, hogy milyen a játékos személyisége, a
viselkedése, a pályán kívüli háttere. Ezért fontos, hogy a klubok adott esetben akár
személyesen is megismerjék a játékost még a szerződéskötés előtt, beszélgessenek vele.
A tökéletes átigazolás a scout szerint olyan, amilyet Sörloth esetében ütött nyélbe a
Midtjylland, ennek hátteréről is szó esik. A dán klubok számára mindig érdekes látni egy
skandináv játékost Skandinávián kívül futballozni. Gyakran előfordul, hogy eladják őket
egymillió euróért vagy még többért a holland, a belga vagy éppen a német élvonalba, aztán,
amikor kevés játéklehetőséghez jutnak, szeretnének kilépni az ottani szerződésükből. Ez volt
a helyzet Alexander Sörloth esetében is, akit a Midtjylland 400 ezer euróért vásárolt meg
2017 májusában a holland Groningentől és nagy sikert aratott a dán Superligában. A liga
legjobbja lett, majd rekordösszegért eladták az angol élvonalbeli Crytsal Palace-nak.
A utánpótlás-játékosok feltérképezése kapcsán elhangzott, Dániában az U17-es és U19-
es bajnokikról már vannak videófelvételek, de lejjebb már nehezebb a feladat. A 11 és 15 év
közötti játékosok megfigyelésénél, tisztában kell lenni a klub DNS-ével, azzal, hogy mit
akar a klub, milyen típusú játékosokat akar látni a csapatban hosszú távon, milyen játékot akar
megvalósítani. Érdemes lehet úgymond tehetségprofilokat készíteni, hogy mik a legfontosabb
tényezők a klub számára posztoktól függően. A profilok elkészítéséhez a vezetőedző és
a klubigazgató segítségére egyformán szükség van, de bárki más is segíthet a klubon belül.
Fontos, hogy kialakuljon egy konszenzus arról, hogy milyen típusú játékost kell keresni, hogy
mindenki azt tudja mondani, igen, ez az, amit keresünk. A DNS meghatározásához meg kell
nézni a csapat jelenlegi játékát, és meg kell határozni, honnan hova szeretnénk eljutni, hogyan
szeretnénk fejleszteni a játékosokat. Nagyon összetett feladat egy korosztályos, utánpótlás
játékos felmérése, hiszen például egy 12 éves játékossal lehet, hogy a következő nyolc évben
is együtt kell tudni dolgoznia az edzőnek, és minimum öt-hat évben kell gondolkodni, mire
eljuthat az első csapatig. Természetesen fontos szempont lehet a gyorsaság és persze
a játékosintelligencia az egyik legfontosabb tényező, de legalább ennyire lényeges a tanulás
képessége, a tanulásra, fejlődésre való fogékonyság. Ha egy játékos 12 évesen megérkezik
egy klubhoz és úgy 800 órát edz évente, akkor minimum 5000 órányi tréning szükséges
ahhoz, hogy eljusson az első csapatig, ehhez nagyon jó edzőkre is van szükség, hogy minél
könnyebben tanulhasson.
A JÁTÉKOSOK PSZICHÉS FELMÉRÉSÉRŐL…
Hallengreen szerint is az egyik legnehezebb, a játékos pszichés felmérése. Ilyenkor
Rendszerint használják a kapcsolataikat, beszélnek a kiszemelt korábbi
edzőivel, csapattársaival, de a szurkolói fórumok is felhasználhatók információgyűjtésre.
Sőt különféle személyiség tesztek is használatosak a Midtjyllandnál mind az első csapatnál,
mind az akadémián. A játékosok ennek köszönhetően megérthetik a csapattársaikat és jobban
tudnak együtt dolgozni.
Megfigyelés esetén fontos szempont a játékos személyisége, hiszen nem mindegy mennyi idő
alatt sikerül egy adott játékost integrálni a csapatba. Jó példa erre a januárban a
Midtjyllandhoz szerződő, 20 éves ukrán Artem Dovbyk esete. A csapatban Erik Svitachenko
révén már van egy ukrán származású játékos, akinek a családja már 1990 óta Dániában él,
Erik édesapja Harkovban híres művésznek számít. Erik beszél ukránul és lehetett sejteni,
hogy a családja majd gondoskodik Artemről is, illetve Erik segít neki a nyelvi akadályok
leküzdésében, az angol és a dán nyelv tanulásában. A beilleszkedési idő egy olyan játékos
esetében, mint például Artem, aki nyelvi nehézségekkel küzd, akár egy évig is eltarthat.
AMidtjylland ezen a téren nagyon türelmes, és mindenki azt nézi a klubnál, hogy hogyan
tudna hozzájárulni egy-egy játékos integrációjához, hogy a folyamat a lehető legjobban
sikerüljön. A Midtjylland ezen a téren például eltér egy német Bundesliga-klubtól vagy akár
egy holland csapattól, mert ők nem fordítanak ekkora figyelmet arra, hogy a
játékosok integrálódni tudjanak.
AZ AFRIKAI JÁTÉKOSOK KIVÁLASZTÁSÁRÓL…
A Midtjylland együttműködik a nigériai Ebedei akadémiával, amelytől átlagosan évi egy-két
játékost szerződtet, amikor a futballisták betöltik a 18. életévüket (a FIFA szabályzói nem
adnak másra lehetőséget). A Midtjylland folyamatosan felméri az ottani játékosokat, a klubtól
is szoktak Afrikába utazni és a nigériai akadémia csapatai is szoktak Dániában járni, amikor
szintén megfigyelik őket. 2004 óta dolgozik együtt a két klub akadémiája, nagyon
jóegyüttműködés alakult ki és a nigériai játékosok sikeresek tudnak lenni a Midtjyllandnál.
Persze nem kevés nehézségbe ütközik egy ilyen együttműködés hiszen például bármilyen
furcsa az afrikai játékosok esetében gyakori probléma az életkor meghatározásának
kérdése.
Amikor Midtjyllandba afrikai játékosok mennek próbajátékra, akkor az egyik fontos kérdés
lehet, hogy valóban annyi idősek-e, mint ahány évesnek tűnnek. Nagyon nem mindegy
például, hogy a magát csak 16 évesnek mondó ghánai valóban 16 éves-e, vagy mondjuk már
18. Ugyanis sok esetben a hivatalos dokumentumok sem stimmelnek. Ezért fontos, hogy az
afrikai partnerklubbal szoros kapcsolat legyen. Aztán vannak olyan esetek, amikor a játékosok
képviselői hoznak furcsa döntéseket a futballisták nevében. Úgy már a Midtjylland is járt,
hogy tesztelt egy afrikai próbajátékost, aki a sikeres tesztelés másnapján hirtelen eltűnt, mert
az ügynöke időközben már megegyezett egy német klubbal.
Véleményem szerint magyar csapatok számára, tudatos scouting mellett nemcsak az afrikai
piac lehetne csábító. Ott van például rengeteg tehetséggel a Balkán és nem szabadna
elfeledkezni a balti országokról sem. Aligha lehet véletlen, hogy a magyar U19-es
válogatottat az Eb-selejtező elitkörében legyőző Lettország keretéből heten is valamely
jegyzett európai bajnokság utánpótlásában (az angol, német, olasz orosz négyes
valamelyikében) edződnek, miközben a macedóniai tornán pályára lépő magyar játékosok
közül ezt csak Schön Szabolcs (Ajax) mondhatta el magáról.
Vissza Skandináviába, Hallengreenhez:
TIPPEK ÉS TANÁCSOK LEENDŐ SCOUTOKNAK, A SCOUTING JÖVŐJE…
Egy scout általában nem egyik pillanatról a másikra válik játékosmegfigyelővé.
Lars a Nordsjaellandnál kezdte a munkát és majdnem két évig ingyen dolgozott hogy aztán
alkalmazzák is. Az U13-as csapatnál volt vezetőedző, miközben megszerezte az A-licencet.
Később a Nordsjaelland akadémiáján kapott feladatot, hat évig dolgozott tehetségek
fejlesztésével, játékoskiválasztással. Az volt a klub célja, hogy idővel, lehetőség szerint a
teljes keret korábbi akadémistákból álljon az első csapatnál. A sikerek titka itt is abban rejlett,
hogy egyrészt hatékonyan működik a játékosok kiválasztása 11 és 13 éves kor között,
másrészt nagyon sok család szeretné, hogy a Nordsjaellandhoz kerüljön a gyereke, ezért
rengetegen jelentkeznek a klubnál. Aztán az is lényeges szempont, hogy a klub jelentős
forrásokat áldoz az akadémiára, hogy megfelelő létesítmények, jó edzők segítsék a munkát.
Kialakult egy támogató közeg, a klub minden alkalmazottja segíti a tehetséggondozást.
Akik scoutként képzelik el az életüket azok számára egyértelmű, hogy sok futballt kell
nézniük és tudatában kell lenni annak, hogy mit lát, meg kell tanulni a játék alapjait. Meg kell
érteni, hogy milyen készségekre van szükség az európai topfutballhoz, és képesnek kell lenni
arra, hogy a jövőbe lásson az ember. Fontos, hogy egy olyan klubban kezdje el a munkát,
amelynél már tapasztalt edzőkhöz, scoutokhoz csatlakozhat, akiktől tanulhat, amelynél esetleg
mentorra is lelhet. Oda kell menni és azt mondani: „segíthetek, asszisztálhatok neked?
Tanulni szeretnék tőled.” Először adni kell valamit, hogy aztán később kaphass is!
Hallengreen szerint a játékosmegfigyelés jövőjével kapcsolatban abba az irányba lehet
elmozdulás, hogy a megfigyelő rendszereknek és az azokat
támogató adatbázisoknak köszönhetően kialakulhatnak bizonyos automatizmusok,
gondolkodási, tanulási mechanizmusok. Amikor az edző a korábbi tapasztalatokra, adatokra
támaszkodva azt tudja mondani, hogy ebben a bizonyos helyzetben, ilyen és ilyen döntésekre
van szükség a pályán és azokat a játékosokat kell megtalálni, akik ezeket a döntéseket
képesek meghozni. Másfelől azt gondolja, még nagyobb hangsúly lesz a mentális oldalon,
hogy minél többet tudjunk mondani a játékos személyiségéről, hátteréről.
Summa Summarum a scouting alighanem a jövőben is meghatározó szerepet fog játszani
Európa labdarúgásában, talán még meghatározóbbat, mint a manapság, és egyre inkább a
játékosok mentális felmérésére helyeződhet a hangsúly. Végigolvasva a fentieket, sajnos meg
kell állapítani, itthon mindezektől meglehetősen távol vagyunk scouting fronton, és minél
később szállnak fel a hajóra a magyar klubok, annál nagyobb lesz a lemaradásuk az ezen a
téren élen járó európai klubokkal szemben.
Mi, a Center Sportnál, illetve a Football Education Centernél éppen a lemaradás csökkentését
tűztük zászlónkra scouttanfolyamainkkal – a következő állomás április 14-e, amikor a
korábban az Udinese vezető játékosmegfigyelőjeként dolgozó Riccardo Guffanti újabb
kurzust tart Magyarországon.
Részletek: https://www.footballec.com/tanfolyamok/scout-tanfolyam/